Cikkek

AZ ÁNTSZ weboldaláról egy 2005-ös archivált anyag:

A kullancsok

Hazánkban elsősorban az 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.
Először biológiai sajátosságukat, majd ártalmukat és azok megelőzési lehetőségeit foglaljuk össze.

Biológiai sajátossága

A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges.
A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja.
Fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat.
A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni.
Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják.
Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen tavasszal április-június között és ősszel, szeptemberben fordul elő.
Terjedése

Az emberre esős, nyirkos időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök "potyautasaként" kerül be.

Ártalma

Két megbetegedést a kullancs-encefalitiszt és a Lym-kórt terjeszti.

A kullancs csípése többnyire teljesen fájdalmatlan, így észrevétlen marad, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.
A kullancs-encefalitisz vírusát a vadon élő állatokról az emberre a kullancs viszi át.
A fertőzés jelentős része tünetmentesen, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le.
Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Általában a betegség teljes gyógyulással végződik.

Fertőzött kullancsok előfordulási helyei

A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak.
A térképről kitűnik, hogy laboratórium vizsgálatokkal is igazolt természeti gócok az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély.

Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetett adatok is. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban - elsősorban a védőoltások egyre fokozódó mérvű elterjedésének eredményeként - évente csak 46-84 megbetegedés fordul elő.
A betegek (akiknek több, mint 80 %-a 20 évesnél idősebb volt) 65 %-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50 %-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat.
Leginkább azok a középkorú felnőttek vannak kitéve fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).

A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és ott elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza.
Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál.
A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegség amelyből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordul elő viszonylag jóindulatú és gyógyítható.

Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!

Védekezés a kullancsok ártalma ellen

Megelőzésükre legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Kullancs-encefalitisz ellen védőoltás is rendelkezésre áll.
Kullancsvizit. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően (kb. 4-6 óra múlva) juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe.
Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan azokat a területeket, első- sorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat.
Mivel felismerésük nehéz - a kifejlett példány vérszívás után is legfeljebb lencsényi anyajegyre hasonlít - ezért figyelmes keresésre van szükség!

A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető "Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál" segítségével az eltávolítás könnyebb.
Az élő kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyedést okozhat. Ennek kezelése orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket.
A különféle rovarriasztó szerek (pl. AUTAN ACTIVE, JOHNSON OFF, PROTECT-B, SZUKU, UNISTOP stb.) a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. A különféle készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának ideje a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető.
A kullancs-enkefalitisz leghatékonyabb megelőzési módja az aktív védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást - a megfelelő védettség kialakulása érdekében - ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.